Simon István, 2009. november 2. hétfő 11:00
Nem az olajsejkeken múlott, hogy nem sikeredett izgalmasabbra az idényzáró Abu-dzabi Nagydíj. A Yas-szigeti komplexummal az araboknak sikerült új szintre emelniük az F1 már eddig is "über-hájtek" világát, de a kikötői pálya trükkös vonalvezetése ellenére sem láthattunk sok előzést. De legalább választ kaptunk néhány, még nyitva maradt kérdésre, plusz láthattunk egy újabb fergeteg-partit Japán legnagyobb ígéretétől, Kobajasi Kamuitól. Az ázsiai GP2-sorozat bajnoki címvédője nemcsak saját magáért, hanem a Toyota-istálló megmentéséért is hajtott vasárnap.
Ross Brawn mosolya nem tűnt őszintének a verseny leintése után. Persze, örült ő Jenson Button dobogós helyének (még jobban örült volna, ha az újdonsült világbajnoknak sikerül behúznia a csőbe a ragyogóan védekező Mark Webbert az utolsó öt kör bármelyikében...) , és Rubens Barrichello negyedik helye miatt sem kell szégyenkeznie, de mégis. Az lett volna a tökéletes befejezése ennek az álomszerű szezonnak, ha Rubens keveredik a két Red Bullal, és a végén megszerzi a világbajnoki ezüstérmet Button mögött.
Barrichello azonban összeakadt az első kanyarban a pozícióját szigorúan védő Webberrel (most kivételesen nem az ausztrál volt a hibás), leforgácsolt két kisebb darabot az első szárny jobb széléről, ami felborította a kocsi balanszát. "A sebességemmel nem volt gond az egyenesekben, de csökkent a kocsi elejére ható leszorítóerő" - panaszolta Barrichello, aki ily módon be kellett hogy érje a bajnokság harmadik helyével. Persze, minden éremnek két oldala van. Ha valaki ezt mondta volna neki egy évvel ezelőtt, halálra röhögte volna magát az illetőn, hiszen még szerződése sem volt. Érdemes újra fellapozni a 2008-as végeredménylistát: 14. R. Barrichello, 11 pont; 18. J. Button, 3 pont...
 |
Az osztrákoknál is él a mondás: "minden jó, ha a vége jó", ez igaz a Red Bullra is, amely tökéletes hétvégét zárt. Bevallom, kétkedve figyeltem a pénteki beszámolókat a vadonatúj pálya első edzésnapjáról, amikor a német riporter arról beszélt, hogy Sebastian Vettel esetleges győzelmével örökre beírná magát a sporttörténelembe, mint a hipermodern Yas-szigeti pálya első GP-győztese. Lewis Hamilton olyan gyönyörűen ment, a McLaren-Mercedes olyan lehengerlőnek tűnt, hogy hajlandó lettem volna nagy tétben fogadni a győzelmére. Ezt a szombaton megszerzett, fölényes pole pozíciója (közel 7 tizedet vert Vettelre) csak tovább erősítette bennem. Sebastian azonban tudta, hogy neki dolga van itt - a vb-2. hely megszerzése - és az elszántsága nem ismert határokat. A heppenheimi rögtön a futam elején, közel 5 kilóval nehezebb kocsival is hasonló köröket futott, mint a vezető angol, így Hamilton nem tudott meglógni a két Red Bull-Renault-tól. Hátráltatta ebben a gyengén fogó jobb hátsó fékje is, de ez semmit se von le Vettel versenyzésének értékéből, aki az első körtől az utolsóig támadott. Amikor a büszke 1-es rajtszámot utoljára viselő McLaren féktárcsája megadta magát a 17. körben, a német előtt megnyílt az aranykapu ez évi negyedik győzelméhez. Nála többször csak Jenson Buttont intették le elsőként - egy másik korszakban, egy másik dimenzióban...
 |
A Red Bullosok már túlestek az Interlagosban szerzett sebeik nyalogatásán: inkább büszkék a szezon végi teljesítményükre. Az utolsó négy futamon az egyik bikás autó mindig az első sorból rajtolhatott, háromszor győztek (Vettel Szuzukában és Abu-Dzabiban, Webber Brazíliában) és háromszor futották meg a leggyorsabb versenykört. Mondhatjuk, hogy a Horner-legénység szépen "szendvicsbe zárta" a szezont, amelyet a Brawn GP kettős diadala nyitott meg Melbourne-ben, de a legkomolyabb ellenfél, a Red Bull zárta a csúcson.
Ehhez persze nagy szükség volt Webber dörzsöltségére is. Button ugyanis az utolsó néhány körben, a lágy gumikon sokkal gyorsabb volt, mint az ausztrál, és az utolsó három körben mindent egy lapra feltéve támadta az interlagosi győztest. Amikor Jenson az utolsó körben, a végtelen hosszú hátsó egyenes végén megpróbálta kicselezni Markot, az ausztrál lezárta a külső ívet, így az újdonsült világbajnoknak be kellett érnie a dobogó alsó fokával. De legalább dobogóra állhatott, ami a nyár közepe óta csak másodszor (Monza után) fordult elő vele.
A szezonzáró futam döntött egy másik nyitva maradt presztízskérdésben is: a McLarené, vagy a Ferrarié lesz a konstruktőr-vb harmadik helye? Hamilton szenzációs interlagosi előretörésének köszönhetően a wokingiak egypontos előnnyel érkeztek Abu-Dzabiba, és az edzéseredmények alapján (Lewis toronymagasan első lett, Räikkönen nem jutott be a Q3-ba, Fisichella pedig... inkább hagyjuk!) a mérleg az angolok javára billent. Heikki Kovalainennek most sem volt több szerencséje, mint egész szezonban: hajtáshiba miatt nem tudott tovább lépni a Q2-ből, a versenyen pedig elromlott a KERS-e, jobban ment a kocsi, ha kikapcsolta. Mivel szokatlan módon egyik nagycsapat egyik pilótája sem jutott be a pontszerzők közé, maradt a Brazil Nagydíj után kialakult sorrend, azaz a McLaren egyetlen ponttal a Ferrari fölébe kerekedett. Ron Dennis - akinek Melbourne után ez volt a második futama, amelyet meglátogatott idén - érthetően repesett az örömtől az "ősi rivális" legyőzése miatt, míg Stefano Domenicali máris 2010-re fókuszált, "tudatos döntés"-nek nevezve azt a nyár közepi elhatározását, amellyel megszüntette az F60 fejlesztését.
 |
A leglátványosabb vezetésért kijáró képzeletbeli díjat senki sem érdemli meg jobban, mint a szezon második felének legnagyobb meglepetése, Kobajasi Kamui. A Toyota beugrópilótája már Interlagosban is megvillantotta az oroszlánkörmeit (igaz, utána többen panaszkodtak a GP2-es bajnokra, mivel féktávon többször is irányt változtatott, ami rendkívül veszélyes és tilos). Abu-Dzabiban azonban szó sem volt tisztátalan eszközökről: Kobajasi a 12. helyről lerajtolta Kimi Räikkönen Ferrariját (csak zárójelben, Kimi használta a KERS-t...), és egészen a harmadik helyig tornászta magát előre. Egycserés taktikájának köszönhetően egy időre összekeveredett az első depózásukról visszatérő éllovasokkal is. Kamui nem kamuzott: egyik leglátványosabb manővere az volt, amikor a tankolása után (hideg gumikon) visszatérő új világbajnokot lepte meg féktávon a "végtelen egyenes" végén. Végül hatodikként intették le, megelőzve a kétszer frissítő Jarno Trullit is. "Nem számítottam arra, hogy az idén a Formula-1-ben fogok versenyezni" - álmélkodott saját teljesítményén az elmúlt GP2-szezonban meglehetősen átlagosan teljesítő japán. "Célom a pontszerzés volt Abu-Dzabiban, de kicsit meglepődtem azon, hogy az első hatban végeztem."
 |
John Howett, a Toyota csapatvezetője kissé meglepetten, de őszinte csodálattal beszélt Kobajasiról. "Úgy tűnik, ő lesz a mi emberünk 2010-re" - ismerte el, ami persze nagymértékben függ majd attól is, hogy a Toyota igazgatótanácsa miként dönt az F-1-es csapat ügyében november 15-én, Tokióban. "Komolyan számolnunk kell Kamuival, nagyon mély benyomást tett rám. Imádjuk a harciasságát, azt, hogy nem ijed meg senkitől" - értékelt a Toyota sportigazgatója. Howett azt is elárulta, hogy Kobajasi vártnál szerényebb GP2-es teljesítménye miatt kérdőjelezték meg az F1-es szerepeltetését, amikor gyorsan be kellett ültetni valakit a sérült Timo Glock helyére. "Mindig is tudtuk, hogy a küzdeni tudásával nincs gond, ez az egész pályafutása alatt érezhető volt. De miután a sebessége nem volt túl meggyőző idén a GP2-ben, hezitáltunk, nem akartunk kockáztatni. Ez egy lecke volt mindannyiunknak, hogy olykor érdemes bátrabbnak lenni a versenyzők kiválasztásakor, nem mindig a biztonságos megoldásra törekedni" - summázott Howett.
Nem tudhatjuk, hogy a 2009-es évadzáró futam volt-e a Toyota Racing utolsó versenye. Ismerjük viszont a többi búcsúzó nevét: Kimi Räikkönen utoljára versenyzett Ferrarival, Fernando Alonso Renault-val, Robert Kubica és Nick Heidfeld a kérdéses sorsú BMW Sauberral, Rubens Barrichello pedig - nagy valószínűséggel - a Brawn-csapattal. A brazil a Williamshez tart, amely három év után Abu-Dzabiban búcsúzott a Toyota nyolchengereseitől, a Cosworth kedvéért. A tradicionális angol gyártó üzeme csupán néhány mérföldre található a Williams főhadiszállásától, és a műszaki fixációs Frank Williamsnek túlságosan csábító volt a lehetőség, hogy egy komoly motorgyártó első számú csapata legyen, mint hogy veszni hagyja ezt a lehetőséget.
Számomra a legnagyobb meglepetés azonban a Bridgestone hétfő reggeli bejelentése volt. A japánok, udvarias népség lévén, nyilván kivárták a szezon végét, hogy bejelentsék: a 2010-es szezon után nem kívánják tovább ellátni az F1-es csapatokat abroncsokkal. A Bridgestone 1997 óta van jelen a száguldó cirkuszban, és a japánok partnercsapatai mindig is a termék megbízhatósága (lásd: Indianapolis 2005), meg a gumimérnökök szorgalmassága, alázatossága miatt szerettek velük együtt dolgozni. A Formula-1, mint üzleti vállalkozás vezetése pedig azért szerette (és szereti) a japánokat, mert durván 20-22 millió dollárt (Fernando Alonso éves fizetését) költöttek el minden évbe pályamenti hirdetésekre, PR-kampányokra.
 |
A japánok tehát a jövő évet még végig csinálják, de a kérdés már most az: ki lép majd a helyükbe? A Formula-1-es abroncsokkal nem lehet viccelni, aki 300 fölötti tempónál defekt miatt elszáll, az nem fogja tudni elmesélni, mi volt a probléma. Az FIA - még a boldog emlékű Max Mosley irányítása alatt - elég csúnyán elbánt a Michelinnel a kizárólagos beszállítói pályáztatás alkalmával, 2006-ban. Ugyanezt tették a WRC-ben is, ahol a Pirellit hozták ki győztesnek, holott a szakmai érvek egyértelműen a franciák mellett szóltak. Jelen állás szerint nehezen tudok elképzelni olyan gyártót az említetteken kívül, amely technikailag, know-how szintjén és anyagilag képes lenne egy olyan hatalmas, az egész világ szeme előtt zajló projektet finanszírozni, mint a Formula-1 gumiellátása. De az utódjelölteknek van még néhány hónapjuk arra, hogy összeszedjék a gondolataikat, meg a pénzüket. Mert - mint tudjuk - az F1-ben semmit sem adnak ingyen...
Fotó: , AFP, Red Bull Racing, Ferrari S.p.A., Toyota F1
|
Iratkozzon fel RSS hírcsatornánkra!
